Márton Andrea fotós vagyok. Több mint tíz éve kezdtem ezt a kalandot, hobbit, szerelmet... és ezalatt az idő alatt nemhogy csökkent volna az intenzitásom, hanem nap nap után azt érzem, hogy hiábavaló minden perc, amikor nincs gép a kezemben.
Lehet, hogy akkor, vagy épp ott múlik el az a pillanat, amit elcsíphettem volna.
Amikor fotózom, már látok valamit előre, amit nehéz lenne megfogalmazni… érzések, színek, érzelmek, boldogság, fájdalom, szépség… de mindenképpen valami számomra szavakba kevésbé kifejezhetőt.
Szeretem a képeket hosszasan nézegetni...az arcokat, a mozdulatokat és elmerengeni azon a kattanásnyi pillanaton, amit akkor ott nem lehetett kiélvezni.
A képek mesélnek. Történeteket, érzéseket mondanak el rólad, rólam, rólunk...legbelülről, másokról, akik ott sincsenek, de ezáltal a képen végül mégis rajta lesznek.
Szeretem, amikor úgy jönnek hozzám, hogy ”rólam úgyse lehet jó képet csinálni”
Dehogynem! MINDENKIRŐL LEHET! Próbáld ki, ha nem hiszed :)
Amikor eljössz hozzám, Rád figyelek, folyamatosan.
Elmondani úgysem tudod, de mesélnek a történeteid és én kibogozom belőlük ki is vagy és mit szeretnél kapni ma, miért is jöttél el egy fotózásra.
